Kérészek tánca a Tiszán évente egyszer!

Kérészek tánca a Tiszán évente egyszer!


Szemet gyönyörködtető látvány minden évben a Tisza virágzása.
 
 Minden évben páratlan élményt nyújt a kíváncsi szemeknek.
 Amióta világ a világ, minden év júniusában az Alföldön kivirágzik a szőke Tisza. Nem tavirózsákra kell gondolnunk, vagy vízi liliomokra, bár látványban minden bizonnyal felvennék a versenyt a tiszavirágokkal, melyek különleges természeti jelenséget kínálnak.

Tiszakürtnél és a Maros torkolatánál, valamint a Bodrogon már a hét elején megjelentek a tiszavirágok példányai, de csak annyian, hogy még győzték megenni őket a halak és a madarak. Szombat estére aztán alaposan megváltozott a helyzet: a Tisza szinte minden folyamkilométerénél lehetett látni őket, a poroszlói Villa Holiday által közzétett videó pedig “hivatalosan” is megerősíti, hogy elkezdődött a nyár egyik csodája, a tiszavirágzás, azaz a kérészek násza.


Repülő virágok

A tiszavirág (Palingenia longicauda) – más néven kérész – egy különös szárnyas rovar, melynek bár testhossza mindössze 3 centiméter, szárnyfesztávolsága 7 centiméter, ám farkával együtt arasznyi hosszúságú, körülbelül 13 centiméter hosszú, Európa legnagyobb kérészfajtája.

Fotó: Szabó Bálint

A különös rovar alföldi folyóink leszakadó partszakaszainak iszapjában 3 évig lárva állapotban, imágóként “pihen”.

A tiszavirágok imágói nagy telepekben, észrevétlenül húzódnak meg az iszapban, majd május végén, június elején minden évben megtörténik a csoda, a napnyugta előtti órákban hatalmas tömegben rajzanak ki a kérészek a Tisza felszínére. 

A nőstény kérészek több ezer petét raknak a víz felszínére, majd a megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, és a partoldal iszapjába fúrják magukat. A rovar U alakú járatai rendszerint 15-20 centiméter mélységig hatolnak a vízszint alá, a meder falába. A kérész tökéletlen átalakulással fejlődik, ami azt jelenti, hogy a báb állapot hiányzik a fejlődéséből.


Fotó: Szabó Bálint Fotó

Imágóik kirepülésekor rövid, ám annál látványosabb tömeges rajzást, násztáncot és párzást produkálnak, és néhány órán belül elpusztulnak. Innen származik a “kérészéletű” kifejezésünk, melyet a közbeszédben gyakorta használunk.

A rajzás a hímek vízfelszínre úszásával kezdődik, kibújnak lárvabőrükből és repülésre képes rovarokká válnak. Ezután egy második vedlés következik, így pár perc múlva láthatóvá válik hosszú farokfüggelékük, ami a hímek igazi dísze. A vedlés után a hímek elkezdik keresni a nőstényeket, és heves udvarolásba kezdenek. A párosodás után a nőstények feljebb repülnek a folyón, hogy petéiket lerakják.

Alapvetően a Tisza és mellékfolyói vízállása befolyásolja a tiszavirágzás pontos időpontját. Amennyiben később vonul le az árhullám folyóinkon, előfordul, hogy 2-3 hetet is várni kell a páratlan élményt nyújtó kirajzásra.


 

A Tisza vízgyűjtőjén

A Tisza vízgyűjtő területén júniusban először a Bodrogon repülnek fel a kérészrajok, mert itt húzódik korábban vissza az árhullám, majd fokozatosan dél felé haladva a mellékfolyókon, a Körösökön, és a Maroson is megjelennek a fürge rovarok. Leglátványosabban, és legnagyobb tömegben azonban a Tisza mentén figyelhető meg a szépséges rajzás. A világon egyedülálló jelenség első feljegyzése az itáliai hadmérnök, és tudós, Marsigli nevéhez fűződik, aki 1726-ban írta le a folyó partján a tiszavirágzást.

Idén a Bodrogon június 13-án már előrajzást örökítettek meg az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai. Ezzel kezdetét vette végre 2019-ben is a várva várt tiszavirágzás.



 
Az egyik első idei kérészt a Bodrogon sikerült lencsevégre kapni – Fotó: Aggteleki Nemzeti Park
Olaszliszkánál kezdődött az előrajzás a Bodrogon – Fotó: Aggteleki Nemzeti Park


Terülj, terülj asztalkám!

A tiszavirágzás biológiai jelentősége rendkívüli a vízparti élővilág szempontjából, a temérdek repülő rovar a gémek, sirályok, vadkacsák, békák, és nagy étvágyú halak legkedvesebb csemegéje.

 
 
 
Vízimadarak és halak lakmároznak ilyenkor a számukra ízletes falatokból – Fotó: Szabó Bálint Fotó
A Tiszavirágzás szobra a  szegedi rakparton – Fotó: Szabó Bálint Fotó

Kiemelt képünk a tavalyi tiszavirágzáskor készült Tiszacsegénél – Fotó: MTI/Czeglési Zsolt


150 ezer forintra büntethető, aki elpusztít egy tiszavirágot
A tiszai vízirendőrök a társszervek munkatársaival közösen és rendszeresen ellenőrzik a Tiszát és mellékfolyóit a kérészek rajzása alatt
.
Forrás: sokszinuvidek.hu
Tetszett a cikk?

 

 

SzegedVilága cikkek

Csonka János
Helyi hírességek, bemutatása
Csonka János (Szeged, 1852. január 22. – Budapest, 1939. október 27.) magyar feltaláló, tiszteletbeli gép ...
Pick szalámi, szegedi téliszalámi
Szegedi receptek, Hírős ételeink
A szegedi téliszalámi 2007 óta az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölése, a Pick és Herz téliszalámi.
Ajánló cikk I.
SzegedVilága, helyi hírek
There are many variations of passages of Lorem Ipsum available, but the majority have suffered alteration in some form, ...
Körmendi János (színművész)
Helyi hírességek, bemutatása
Körmendi János  (Szeged, 1927. október 21. – Budapest, 2008. január 6.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas ...
Móra Ferenc : Fecskehívogató
SzegedVilága, helyi hírek
Tavaszodik. Erről eszembe jutott Móra Ferenc szép verse. Móra Ferenc életéről, munkásságáról, írói és kö ...
Kakascomb és töltelék sütve tepsiben
Szegedi receptek, helyiek receptjei
Kakascomb és hozzávaló töltelék  tepsiben sütve... A napokban tisztítottam fel két egy év körüli kakast. Ma ...
Szeged, Aradi Vértanúk tere
Helyi történetek, helyi események
A tér neve eredetileg Gizella tér, melyet Ferenc József legidősebb lányáról, Gizella Mária Lujza főhercegnőrő ...
Ajánló cikk III.
SzegedVilága, helyi hírek
There are many variations of passages of Lorem Ipsum available, but the majority have suffered alteration in some form, ...
Babits Mihály
Helyi hírességek, bemutatása
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. ...

További cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi programok

További helyi programok »